Egy korszak vége…

Viszont egy új kezdete! Megint átestem egy telefoncserén és 1,5 év után nyugdíjaztam a Motorola Defy-m. Ha jól számolom ő volt a 8. telefonom és azt kell mondjam: az egyik legjobb telefonom volt.

De előbb mesélnék egy kis mobilevolúciót:
Először egy Siemens M35-t örököltem meg olyan 2001 környékén. Sajnos már eléggé a végét járta az akkuja, amit úgy értek, hogy 1-2 hívás és vége volt az egésznek. Ébresztőórának jó volt és még mindig emlékszek arra a brutális ébresztésre.

Kb fél-, egy év múlva megörököltem a nővérem telefonját, egy Nokia 3330-ast. Az volt az érdekessége, hogy a zöld kijelzőt kicserélték kékre. Mekkora dolog volt ez is akkor. …ja meg dual simes hátlapja volt, amit én sose használtam.
Nővérem megint megunta a telefonját, ezért megint megörököltem tőle egy színes kijelzős Samsung C100-ast. Ez kb 2003-2004-ben lehetett, mert emlékszem pont az esküvője előtt sikerült egy kóddal függetlenítenem.

Kb 1-1,5 évig nyúztam is, de aztán szert tettem egy Sharp GX15-re(szegényt mindig le Sagemezem. ) Nagyon komoly volt. VGA kamera meg bluetooth és egyedi polifónikus zenék. Mentek is nekem a letöltések… és a nagy számlák. Valahogy ez a mobil nagyon kevés ideig volt nálam, de akkoriban még szépen aprítottam őket. Egy-két hónap elég volt, hogy csupa karc legyen.

Szerencsére bevették 15000 forintért és vettem egy K700i-t. Ez volt az a mobil, amit tényleg szerettem. 42 mb memóriájával maga volt az álom. Telepakolhattam zenével és játékkal. 3 évig szolgált hűen (és még mindig meg van!). Aztán vett bátyám is egy ilyet, szóval nekem váltanom kellett, mert mindig összekevertük. Mivel bátyámnak sikerült megint leamortizálnia a kijelzőjét a telefonjának, ezért cseréltünk és az övét meg kivégeztük az iskolában.

Vettem 2008-ban egy W610i-t. Ez is nagyon odavágott és csak lesték az osztályban. Aztán elmentem középiskolába és ugye meg kellett vennem a cuccokat az iskolához. Na be is tettem egy utalványtömb mellé és elindultam megvenni. Hazaérek és nézem a kijelzőt. Azt hittem véletlenül egy zsebkendő ragadt rá, de nem. Az a vastag tömb még véletlenül se ragasztva volt, hanem össze volt kapcsozva és szétkarcolta pont a kijelzőt. Próbáltam új előlapot venni, de vagy nem volt vagy csak horror árakon. Szerettem ezt a mobilt és szarásig moddoltam.

2010 júliusban cseréltem le megint a telefonomat, mert már nagyon elavult volt. Megvettem az első okostelefonomat, egy T-mobile Pulse-t. Eltelt egy kis idő és ki is ismertem és azt kell mondjam, hogy teljesen megérte! Erre saját romokat is adtam ki és tényleg a maximumot hoztam ki belőle.

Végül jött a komolyabb okostelefonom, a Defy. Azon kívűl, hogy hardverileg se gyenge még IP67-es szabvánnyal is rendelkezik. Nagyot lehetett vele virítani a strandokon, élményfürdőkben, amikor csobbantam kamerázás közben vele. 1,5 év alatt úgy éreztem már a fejlesztők is csak szenvednek vele és már nem tudnak vele mit kezdeni. Igaz a 4.2-es Jelly Bean már készülget rá, de hónapok óta semmi előrelépés. Ráadásul kezdtem kinőni, gyenge volt és nem ment rajta a GTA Vice City-se, ami a Top10-es játék listám elején van valahol. :)

Eddigi telefonjaim akkor így néznek ki:

1. Siemens M35
2. Nokia 3330
3. Samsung C100
4. Sharp GX15
5. Sony Ericsson k700i
6. Sony Ericsson w610i
7. T-mobile Pulse (Huawei)
8. Motorola Defy

 

Ki az új szerzemény?
Nos előbb még csigázom…
1,4 gigahertzes processzor magok, amiből összesen négy van. Grafikáért felelős magokból még több van, összesen 16 darab. 2 GB-os RAM. Régebben azt mondtam 4 inch felett értelmetlen, de mégis: 4,5 inches IPS retina kijelző, amit Gorilla Glass 2 véd. GPS és Glonass navigáció egyszerre.
És a legjobb: Magyarországon nekem van egyedül! :)
Ez a Huawei Honor 2!

Hamarosan teszt! :)

“Egy korszak vége…” bejegyzéshez 2 hozzászólás

  1. Szia! Nagy tévedés, nekem már 2012.november vége óta van ilyen készülékem. Érdekes, előtte nekem is egy defy volt. Látom főzögetsz romot a Honor 2-re, örülök neki!

Minden vélemény számít!